|
Written by Magyar-Venezuelai Szolidaritási Társaság
|
|
Tuesday, 07 April 2009 |
|
A tanulmány eredeti megjelenési helye:Ideológia és demokrácia. A Magyar Politikatudományi Társaság Évkönyve 1984. Bp., 1984., 250-255.
Simón Bolívar születésének 200. évfordulóján szerte a világon - így hazánkban is - sokféle szempontból elemzik a Felszabadító életét és munkásságát. A tiszteletteljes megemlékezés alkalmat ad számos, a latin-amerikai fejlődés sajátosságainak megértését is szolgáló kérdés felvetésére. Ezek a kérdések - legáltalánosabb értelemben - akörül forognak, mi tekinthető progresszív, ma is ható örökségnek Bolívar gondolataiból, s melyek azok az elemek, amelyek osztályának, a függetlenségi harcot vezető kreol földbirtokos osztálynak a korlátait tükrözik. A történelmi haladás mely lehetőségeit ismerte fel egy világtörténelmi jelentőségű átalakulásokkal terhes korszakban, s mennyiben járult hozzá saját tevékenységével azok kibontakozásához? Mi bizonyult eszméiből realitásnak s mi vált utópiává a 19. század első évtizedeinek latin-amerikai valóságával ütköztetve?
|
|
|
Written by Magyar-Venezuelai Szolidaritási Társaság
|
|
Sunday, 22 March 2009 |
|
A kubai forradalom fejlődésének minden szakaszában igen nagyfokú volt a tömegek aktivitása; különösen az első esztendőben nyilvánult meg elemi erővel. Elsősorban ez a körülmény magyarázza, hogy több igen eredeti megoldás mellett a forradalomnak éppen a népi-nemzetijellegét szokták kiemelni. A nemzetközi feltételekről inkább csak az imperialista támadások és azok visszaverése kapcsán esik szó.
|
|
|
Written by Magyar-Venezuelai Szolidaritási Társaság
|
|
Wednesday, 04 March 2009 |
Fidel Castro Kuba katonai részvételéről az afrikai nemzeti felszabadítási harcokban (Részlet Ignacio Ramonet: Fidel Castro. Biographie à deux voix (Fidel Castro. Életrajz két hangon) c. könyvéből, Fayard/Galilée, Párizs, 2006. 15. fejezet: Kuba és Afrika, 281-335.9)
|
|
|
Written by Magyar-Venezuelai Szolidaritási Társaság
|
|
Wednesday, 11 February 2009 |
|
The Guardian, 2009. január 29.
1967. október 9-én Che Guevara szembenézett a remegő Mario Teran őrmesterrel, akinek a bolíviai elnök és a CIA adott parancsot a meggyilkolására, és kijelentette: „Lőj, te gyáva, csak egy embert ölsz meg.“ Ez Stephen Soderbergh kétrészes eposzának, a Che-nek a csúcspontja; a valódi életben a hősies dacnak ez a végső aktusa a kubai forradalom Latin-Amerika többi részén való elterjesztésére irányuló sokszoros kísérletek vereségét jelezte.
|
|
|
Written by Magyar-Venezuelai Szolidaritási Társaság
|
|
Wednesday, 04 February 2009 |
|
A kubai forradalom 50. évfordulóján
Első kubai utamra egy évvel az 1962-es októberi krízis után került sor. Habár negyvenöt év telt el azóta, Kuba helyzetére a máig tartó és azóta többször szigorított blokád révén napjainkig kihat mindaz, ami 1962-ben történt, és ami a történelembe szovjet-amerikai, Hruscsov és Kennedy között kötött megállapodásként vonult be. Két évvel a kubai forradalom 1959-es győzelme után került sor erre a megállapodásra, tehát a kubai forradalom kezdeti időszakában. Emlékszem arra a kubai közhangulatra, amelyből 1963-ban szenvedélyes kritikáját hallottam ki az 1962-es szovjet magatartásnak. A Kádár korszak sajtója nálunk ezt a magatartást a világbéke megőrzéseként ünnepelte.
|
|
|
|
<< Start < Prev 1 2 3 Next > End >>
|
| Results 10 - 18 of 23 |
Írások 
