Írások
Latin-Amerika és a világrendszer: centrum–periféria-viták és társulások Print E-mail
Written by Magyar-Venezuelai Szolidaritási Társaság   
Tuesday, 20 July 2010

JAIME PRECIADO:

Latin-Amerika és a világrendszer:

centrum–periféria-viták és társulások

Bevezetés

Latin-Amerika és a Karib-térség gazdasági, politikai viszonyainak belső megosztottságát a nemzetek feletti társulások létrejötte okozza. Ennek nyomán ugyanis újfajta geopolitikai szemlélet kezd érvényesülni, mely nem korlátozódik a gazdaság és a kereskedelem területére, hanem kiterjed a centrum és a periféria közötti hatalmi erőterek és hatókörök egyre intenzívebb kapcsolataira is, és egyfajta kettősséget eredményez. Egyrészt Észak és Dél között a szabadkereskedelmi társulások szelleme érvényesül. Jó példái ennek az észak-amerikai térségben az Észak-Amerikai Szabadkereskedelmi Egyezmény (NAFTA) és a Szövetség Észak-Amerika Biztonságáért és Haladásáért (Security and Prosperity Partnership Of North America, SPP), valamint az ellentmondásos közép-amerikai kezdeményezések, mint a Kolumbiával bővült Puebla Panama Terv (Plano Puebla Panamá + Colombia, PPP+C), a Domonikai Köztársaság, Közép-Amerika és az USA közötti szabadkereskedelmi egyezmény (Dominican Republic – Central America Free Trade Agreement, – DR–CAFTA) és maga a Kolumbia Terv (Plan Colombia). Másrészt, a centrális nagyhatalmak pozícióit megkérdőjelezik az új Dél–Dél formációk és egyezmények, közülük a leglátványosabbak a Dél-Amerikai Nemzetek Uniója (UNASUL/UNASUR), új bankrendszerével, új energetikai és infrastrukturális egyezményeivel, a Regionális Dél-Amerikai Infrastruktúra Integrációs Kezdeményezés (IIRSA), a Déli Közös Piac (MERCOSUL/MERCOSUR) és a Bolívari Alternatíva a Mi Amerikánk Népei Részére (ALBA) kezdeményezései.
 
A regionális integráció sajátosságai Latin-Amerikában Print E-mail
Written by Magyar-Venezuelai Szolidaritási Társaság   
Monday, 19 July 2010

RACS MARIANNA KATALIN

A regionális integráció sajátosságai Latin-Amerikában

A latin-amerikai szubkontinens országai még ki sem vívták függetlenségüket a 19. század elején, amikor először merült fel a politikai egység és együttműködés kialakításának szenvedélyes bolívari gondolata, egyfajta hispán-amerikai Egyesült Államok formájában. Dél-Amerika már ekkor tele volt az önmeghatározás, az útkeresés sajátos kérdéseivel.

A gyarmati Amerikában az identitás és társadalmi azonosulás jobbára bőrszín-koordináták mentén alakult ki. A 18. század végére azonban az azonosulás-tudat új elemei is megjelentek: a nemzet (nación), illetve a haza (pátria). Ekkor született meg a mi Amerikánk (nuestra América) kifejezés, és ekkorra történt meg a kontinens érzelmi és intellektuális birtokbavétele. A 19. század elején két fontos nemzetközi esemény is hozzájárult, hogy a néhai gyarmatok végül ténylegesen saját kezükbe vették irányításukat.

 
A venezuelai szocializmus és a Venezuelai Egyesült Szocialista Párt - 3. rész Print E-mail
Written by Magyar-Venezuelai Szolidaritási Társaság   
Friday, 04 June 2010

A párt

Chávez választói bázisa és a bolivári forradalom

A történelem mostani időszakában mi, venezuelaiak, és általában a világ lakossága, tanúi voltunk egy olyan eseménysorozatnak, amikor a caracasi proletariátus, érthető módon, politikai forradal­mat robbantott ki, amely kezébe helyezte a venezuelai kormány­szervek ellenőrzését. Ez a változás magába foglalta a venezuelai szocializmus fentebb kifejtett politikai tézisét összefoglaló, tíz­pontos programhoz igazított állami politika kibontakozását. Meg­figyelhettük a 80-as évektől különös mértékben jelen lévő aktív és passzív ellenállást, amely a nagy történelmi összefüggések meg­nyilvánulásaként és a politikai erőszak minimális alkalmazásával - a képviseleti demokrácia kínálta módszerekkel - 1999-ben az állam kormánya, a katonai vezetés élén is változást eredményezett, és előzőleg mint előőrs kirobbantotta az 1992. február 4-i és novem­ber 27-i lázadásokat.
 
A venezuelai szocializmus és a Venezuelai Egyesült Szocialista Párt - 2. rész Print E-mail
Written by Magyar-Venezuelai Szolidaritási Társaság   
Wednesday, 02 June 2010

A venezuelai szocializmus politikai tézise

A nemzeti proletariátus a globális kapitalizmus szolgálatában

A jelenlegi venezuelai társadalompolitikai helyzetben a lakosság gyári munkásságára nem lehet kizárólag proletariátusként tekinteni. Ezt a réteget inkább az elszegényedett lakosság nagyobbik hányadának potenciális magjaként lehet kezelni, amely magába foglalja az országnak a modern kapitalista enklávéktól elkülönül­ten, a városok és a vidék perifériáin, történelmileg egy létfenntar­tó gazdaság keretei között tengődő lakosságát éppúgy, mint azo­kat az értelmiségieket, szakembereket, művészeket, iparosokat, valamint mindazokat, akik megélhetésükben csak a bérükre, a fize­tésükre támaszkodhatnak.
 
A venezuelai szocializmus és a Venezuelai Egyesült Szocialista Párt Print E-mail
Written by Magyar-Venezuelai Szolidaritási Társaság   
Monday, 31 May 2010

Alí Rodríguez Araque – Alberto Müller Rojas

A venezuelai szocializmus és a Venezuelai Egyesült Szocialista Párt

Gondolatok a párbeszédhez és a vitához

Jelentős társadalmi mozgalmak bontakoznak ki, és ezek hasonló, nemzeteken átnyúló, a munkás- a női, ifjúsági és diák-, indián, afroamerikai, béke- és környezetvédő szerveze­tek által képviselt törekvésekhez csatlakoznak, melyek az emberek közötti egyenlőséget az emberiség különböző össze­tevői, az emberiség és természeti környezete közötti egyen­súly irányába mutató, fenntartható fejlődés eszméjén belül keresik. Ezek olyan társadalmi áramlatok, melyek Venezuelában aktívan csatlakoztak a forradalmi folyamathoz, erkölcsileg és fizikailag erősítették meg azt. Az emberek közötti egyenlőségre és a természeti környezet tiszteletben tartására irányuló törekvésük szembehelyezi őket az emberi különbözőségeket hangsúlyozó és a földi életet súlyosan fenyegető neoliberalizmus konzervatív politikájával.

 
<< Start < Prev 1 2 3 Next > End >>

Results 1 - 9 of 23
Főoldal arrow Írások