|
Written by Magyar-Venezuelai Szolidaritási Társaság
|
|
Tuesday, 20 July 2010 |
|
JAIME PRECIADO:
Latin-Amerika és a világrendszer:
centrum–periféria-viták és társulások
Bevezetés
Latin-Amerika és a Karib-térség gazdasági, politikai viszonyainak belső megosztottságát a nemzetek feletti társulások létrejötte okozza. Ennek nyomán ugyanis újfajta geopolitikai szemlélet kezd érvényesülni, mely nem korlátozódik a gazdaság és a kereskedelem területére, hanem kiterjed a centrum és a periféria közötti hatalmi erőterek és hatókörök egyre intenzívebb kapcsolataira is, és egyfajta kettősséget eredményez. Egyrészt Észak és Dél között a szabadkereskedelmi társulások szelleme érvényesül. Jó példái ennek az észak-amerikai térségben az Észak-Amerikai Szabadkereskedelmi Egyezmény (NAFTA) és a Szövetség Észak-Amerika Biztonságáért és Haladásáért (Security and Prosperity Partnership Of North America, SPP), valamint az ellentmondásos közép-amerikai kezdeményezések, mint a Kolumbiával bővült Puebla Panama Terv (Plano Puebla Panamá + Colombia, PPP+C), a Domonikai Köztársaság, Közép-Amerika és az USA közötti szabadkereskedelmi egyezmény (Dominican Republic – Central America Free Trade Agreement, – DR–CAFTA) és maga a Kolumbia Terv (Plan Colombia). Másrészt, a centrális nagyhatalmak pozícióit megkérdőjelezik az új Dél–Dél formációk és egyezmények, közülük a leglátványosabbak a Dél-Amerikai Nemzetek Uniója (UNASUL/UNASUR), új bankrendszerével, új energetikai és infrastrukturális egyezményeivel, a Regionális Dél-Amerikai Infrastruktúra Integrációs Kezdeményezés (IIRSA), a Déli Közös Piac (MERCOSUL/MERCOSUR) és a Bolívari Alternatíva a Mi Amerikánk Népei Részére (ALBA) kezdeményezései.
|
|
|
Written by Magyar-Venezuelai Szolidaritási Társaság
|
|
Monday, 19 July 2010 |
|
RACS MARIANNA KATALIN
A regionális integráció sajátosságai Latin-Amerikában
A latin-amerikai szubkontinens országai még ki sem vívták függetlenségüket a 19. század elején, amikor először merült fel a politikai egység és együttműködés kialakításának szenvedélyes bolívari gondolata, egyfajta hispán-amerikai Egyesült Államok formájában. Dél-Amerika már ekkor tele volt az önmeghatározás, az útkeresés sajátos kérdéseivel.
A gyarmati Amerikában az identitás és társadalmi azonosulás jobbára bőrszín-koordináták mentén alakult ki. A 18. század végére azonban az azonosulás-tudat új elemei is megjelentek: a nemzet (nación), illetve a haza (pátria). Ekkor született meg a mi Amerikánk (nuestra América) kifejezés, és ekkorra történt meg a kontinens érzelmi és intellektuális birtokbavétele. A 19. század elején két fontos nemzetközi esemény is hozzájárult, hogy a néhai gyarmatok végül ténylegesen saját kezükbe vették irányításukat.
|
|
|
Written by Magyar-Venezuelai Szolidaritási Társaság
|
|
Friday, 04 June 2010 |
|
A párt
Chávez választói bázisa és a bolivári forradalom
A történelem mostani időszakában mi, venezuelaiak, és általában a világ lakossága, tanúi voltunk egy olyan eseménysorozatnak, amikor a caracasi proletariátus, érthető módon, politikai forradalmat robbantott ki, amely kezébe helyezte a venezuelai kormányszervek ellenőrzését. Ez a változás magába foglalta a venezuelai szocializmus fentebb kifejtett politikai tézisét összefoglaló, tízpontos programhoz igazított állami politika kibontakozását. Megfigyelhettük a 80-as évektől különös mértékben jelen lévő aktív és passzív ellenállást, amely a nagy történelmi összefüggések megnyilvánulásaként és a politikai erőszak minimális alkalmazásával - a képviseleti demokrácia kínálta módszerekkel - 1999-ben az állam kormánya, a katonai vezetés élén is változást eredményezett, és előzőleg mint előőrs kirobbantotta az 1992. február 4-i és november 27-i lázadásokat.
|
|
|
Written by Magyar-Venezuelai Szolidaritási Társaság
|
|
Wednesday, 02 June 2010 |
|
A venezuelai szocializmus politikai tézise
A nemzeti proletariátus a globális kapitalizmus szolgálatában
A jelenlegi venezuelai társadalompolitikai helyzetben a lakosság gyári munkásságára nem lehet kizárólag proletariátusként tekinteni. Ezt a réteget inkább az elszegényedett lakosság nagyobbik hányadának potenciális magjaként lehet kezelni, amely magába foglalja az országnak a modern kapitalista enklávéktól elkülönülten, a városok és a vidék perifériáin, történelmileg egy létfenntartó gazdaság keretei között tengődő lakosságát éppúgy, mint azokat az értelmiségieket, szakembereket, művészeket, iparosokat, valamint mindazokat, akik megélhetésükben csak a bérükre, a fizetésükre támaszkodhatnak.
|
|
|
Written by Magyar-Venezuelai Szolidaritási Társaság
|
|
Monday, 31 May 2010 |
|
Alí Rodríguez Araque – Alberto Müller Rojas
A venezuelai szocializmus és a Venezuelai Egyesült Szocialista Párt
Gondolatok a párbeszédhez és a vitához
Jelentős társadalmi mozgalmak bontakoznak ki, és ezek hasonló, nemzeteken átnyúló, a munkás- a női, ifjúsági és diák-, indián, afroamerikai, béke- és környezetvédő szervezetek által képviselt törekvésekhez csatlakoznak, melyek az emberek közötti egyenlőséget az emberiség különböző összetevői, az emberiség és természeti környezete közötti egyensúly irányába mutató, fenntartható fejlődés eszméjén belül keresik. Ezek olyan társadalmi áramlatok, melyek Venezuelában aktívan csatlakoztak a forradalmi folyamathoz, erkölcsileg és fizikailag erősítették meg azt. Az emberek közötti egyenlőségre és a természeti környezet tiszteletben tartására irányuló törekvésük szembehelyezi őket az emberi különbözőségeket hangsúlyozó és a földi életet súlyosan fenyegető neoliberalizmus konzervatív politikájával.
|
|
|
|
<< Start < Prev 1 2 3 Next > End >>
|
| Results 1 - 9 of 23 |
Írások 
